Kérdés az internetről:

Mondjuk azt, hogy hirtelen az asztronauták egy csoportja, akik hosszú évek óta a Marson
éltek, és ott kiépítettek egy emberi kolóniát, most visszatérnek a Földre. Hogyan
magyaráznád el nekik ezeket az őrült változásokat, amiket mi most megfigyelünk a Földön, a
globális világban?

Ha csak ezek az asztronauták nem mentek keresztül valami különleges mutáción, vagy hacsak
nem vettek részt valami különleges oktatási módszerben, annak érdekében, hogy
megváltoztassák, felújítsák az eredendő emberi természetünket, akkor pontosan megértenék,
hogy mi történik a Földön.

Hiszen valószínűleg ők a Marson is ugyanilyen folyamatokon,
változásokon mentek volna keresztül önmaguk pusztításához közelítve.

Ez a legnagyobb hiba abban, amikor azt gondoljuk, hogyha más bolygókra költöznénk,
elmenekülnénk, a látszólag elkerülhetetlen pusztulásunktól a Földön, akkor minden
megoldódna.

A tavaly bemutatott Hollywood-i filmben, “Ad Astra” (Út a csillagokba), már utalt erre. Vagyis lehetetlen változást elérni anélkül, hogy ne változtassuk meg saját magunkat, és hogy megtanulnánk azt, hogy hogyan cselekedjünk eredendően önző, másokat kizsákmányoló természetünk felett, a közösség érdekében.

Ezek nélkül bárhova is megyünk, megismételjük ugyanazokat a hibákat, megismételjük ugyanazokat az ördögi, pusztító történelmi ciklusokat, folytatva egészen addig, ameddig mindent fel nem emésztünk és
elpusztítunk magunk körül, akár egy rákos betegség.

Tehát, ezek a "szerencsétlen Marslakók" (vagyis emberi asztronauták) ugyanazokon a
válsághelyzeteken, háborúkon, erőszakon mennek keresztül, mint mi magunk, és valószínűleg
nem is lennének már képesek visszatérni a Földre.

A lényeg az, hogy teljesen mindegy, hogy hol élünk, előbb vagy utóbb, itt és ott is
elpusztítjuk magunkat, ha nem tanuljuk meg azt, hogy hogyan változtassuk meg magunkat, hogyan váljunk kölcsönösen felelőssé, kölcsönösen kiegészítve egymást azért, hogy építsünk
egy emberi "szuper organizmust" egy különleges kollektív intelligenciával.

Annak érdekében, hogy a világot, egy pozitív módon átformáljuk, és egy biztonságos, kiszámítható, kollektív túlélést biztosítsunk mindenki számára, egy különleges globális integrált oktatásra van szükség.

Ebben a pillanatban, mi egy robbanásveszélyes paradoxontól szenvedünk: egyrészt, az evolúción keresztül egy globálisan integrált, egymástól függő rendszerben fejlődtünk, ahol mindenkinek teljes felelősséget kellene éreznie mindenki iránt. Mindeközben eredendően önző, individualisztikus és szubjektív a természetünk, ami állandóan arra késztet minket, hogy mások kárára profitáljunk, legyünk sikeresek és éljünk túl. Ez teljesen inkompatibilis az új evolúciós feltételeinkkel.

Ezért van szükségünk egy különleges oktatási rendszerre. Ami nem elég, hogy elmagyarázza azt, hogy miért van szükség kölcsönös felelősséget vállaló, kölcsönösen egymást kiegészítő globális kapcsolatokra, - ösztönös attitűdünk, és hajlamaink felett - hanem emellett, azonnali pozitív érzelmi benyomásokat, magabiztosságot is ad nekünk, ahogy elkezdünk a helyes irányba elmozdulni.

Ez az oktatás képes egy pozitív motiváción keresztül, egy alapvető, eddig példanélküli önmegváltoztatást, önmegújítást kezdeményezni bennünk, mindenfajta erőszak, vagy félrevezető propaganda nélkül.

Válságba süllyedve 

A világ napról-napra egyre mélyebb válságba süllyed, egyre több megoldhatatlan problémával találkozik. Nagyon sok ember érzi már, hogy az összes emberi cselekedeteink tekintetében sürgős változásokon kell keresztül mennünk.

Így az emberek megkérdezik: Hogyan és milyen módon kell meg változnunk? Milyen új törvényeket, és alapelveket kell megtanulnunk, illetve megtartanunk annak érdekében, hogy megállítsuk a látszólag megállíthatatlan önpusztítást?

Mi a természet integrált rendszerében élünk 

Azokat a törvényeket kell megtanulnunk, elfogadnunk és megtartanunk, melyek a természet integrációjának a törvényei. Végül is, nem vitathatjuk, hogy mi a természetből születtünk, továbbra is abban létezünk és a természet rendszerével együtt fejlődünk.

Azt is tudjuk, hogy zárt, integrált, élő természetes rendszereken belül, mint például, a saját biológiai testünkben is, szigorú, vas szabályok működnek. Ezek biztosítják azokat az optimális paramétereket, melyek megtartják azt az egyensúlyt és homeosztázist, amin az élet múlik.

Hogyha saját sejtjeink, testrészeink ezeken az optimális paramétereken kívül kezdenek el dolgozni, vagyis saját érdekükben fogyasztanak az egész test kárára, akkor azonnal betegségek, akár rákos megbetegedés is kifejlődhet. Amennyiben az egyensúly homeosztázisa nem kerül visszaállításra, akkor a test meghal. 

Az emberiség a rendszeren kívül fejlődik saját magunkat büntetve ezzel 

Évezredeken keresztül mi meggyőztük magunkat, hogy az emberiség képes fejlődni, cselekedni a természet optimális paraméterein kívül. Azt gondoljuk, hogy azt akarhatunk és csinálhatunk, amihez csak kedvünk van. Meggyőztük magunkat, hogy olyan természetellenes, az ember által kreált törvényeket hozhatunk létre és követhetünk, melyek károsak a természetre és saját magunkra

Korábban mi még nem láttuk, nem éreztük a közvetlen negatív visszahatást „büntetést" a természettől, hiszen mi fejlődésünkben még aránylag alacsony szinten voltunk. Azonban most, gyakorlatilag betöltöttük az egész bolygót és a káros emberi cselekvés elér Föld legeldugottabb zugába is. A túlzott fogyasztásunkkal, és az agresszív, fejetlen változtatásokkal, amiket eszközölünk, mi minden egyes alkalommal közvetlen kárt okozunk, és pusztítunk.

Ennek eredményeképpen mi most úgy érezzük, hogy a természet büntet minket. De az igazság az, hogy valójában mi büntetjük saját magunkat. Hiszen azáltal, hogy figyelmen kívül hagyjuk és megtörjük a természet törvényeit, mi pusztítjuk el magunkat. Most összeomlanak azok a rendszerek, amiket az általunk kreált, természetellenesen alapokra építettünk. (Ahogy a természet megmutatta a karantén időszaka alatt, azonnal képes kijavítani magát és visszaállítani az egyensúlyt, amint az emberek visszavonulnak. Tehát láthatjuk, hogy ebben a rendszerben, csak mi vagyunk a veszélyeztetett faj.)

Meg kell tanuljuk a természet törvényeit, saját eredendő természetünkkel szemben, és ezáltal valóban emberré válhatunk 

Tehát azok a gyakorlati törvények, amelyeket meg kell tartanunk, azok pontosan úgy néznek ki, mint ahogy a természet működik. Azaz a természet elemei között, kölcsönösen felelős, kölcsönösen, egymást kiegészítő kapcsolat működik (a mi esetünkben ez, az egyének és nemzetek közötti kell hogy létrejöjjön), mig minden a természetes szükségletek és a rendelkezésre álló forrásokon belül zajlik.

Az Emberiség előnyét az a tény szolgálja a természet rendszerében, hogy az embereknek ezt a természetes elrendezést, a saját természetellenes, önző kizsákmányoló programjuk felett kell elérniük. Ez azt jelenti, hogy mi még azok után is tudatosak és független megfigyelők, kutatók maradhatunk a természet rendszerében, miután megtanultuk, hogyan integrálódjunk abba. Ez a független megfigyelő, kutató szerep a mi különleges, evolúciós emberi célunk a rendszerben. (Végtére is, még a pusztító egót is a természet rendszerétől kaptuk, hiszen nem mi teremtettük magunkat..)  

A valódi emberi lény, az, aki hasonlóvá válik a természethez (héberül: az ember - ADAM szó, a "hasonló" kifejezésből ered) egy különleges, célirányos és gyakorlati oktatási módszeren keresztül, amelyen keresztül saját ösztönösen működő, természetellenes és önző tulajdonságai fölé emelkedik.

Néhányan attól félnek, hogy a társadalmi nyugtalanság, a tüntetések, az a gazdaság összeomlásához vezetnek. Míg mások azt mondják, hogy a gazdasági helyzetben felmerülő problémák okozzák a társadalmi nyugtalanságot, és a tüntetéseket. 

Valójában a társadalmi nyugtalanságok és zavargások csak felületes tünetei egy olyan társadalomnak, amely megmutatja, hogy az adott civilizáció az összeomlás szélén áll.   Egy életerős, stabilan álló, és pozitívan fejlődő társadalomban nincsen semmi társadalmi nyugtalanság, és nem fenyegeti a gazdasági összeomlás.

Önző civilizációnk a végéhez közeledik, amely az önző, és büszke, nárcisztikus, és önszolgáló elvekre épült. Ennek következtében, mi  most keresztül megyünk az általános tüneteken, ami a gazdaság financiális összeomlástó kezdve, a társadalmi nyugtalanságig vezet. Melynek az oka az abszurd egyenlőtlenség, a művileg keltett rasszizmus, idegen gyűlölet, a növekvő munkanélküliség és az általános reménytelenség, miközben egyre közelebb kerülünk a háborúkhoz. Ameddig bele nem zuhanunk egy újabb világháborúba, ami a megszokott történelmi megoldásaink ezekre a helyzetekre.

Természetesen képesek lennénk megállítani ezt a vakon működő, ösztönös ördögi kört, hogyha emberi fejlődésünket végre saját kezünkbe vennénk.

De ehhez először is el kéne fogadnunk azt a tényt, hogy meg kell változtatnunk magunkat, ahelyett, hogy állandóan másokra mutogatunk,  másokat akarunk kioktatni, megváltoztatni, korrigálni, miközben magunk igazát próbáljuk igazolni minden helyzetben, minden lehetséges eszközzel. 

Mint ahogy a Covid-19 vírus, nem válogatott, és egyformán viszonyult minden emberhez,  nekünk is egyformán kell hozzáállunk a problémáinkhoz. Elfogadva azt, hogy mindannyian eredendően, egy önző, önmagunkat szolgáló, individuális lények vagyunk, egy ilyen természettel születtünk, mely arra kényszerít minket, hogy mások kárára éljünk, és túléljünk.   

Azonban ha mindannyian közösen megváltoztatjuk és megújítjuk a természetünket, egy különleges célirányos és gyakorlati oktatási módszeren keresztül, akkor képesek leszünk az emberi társadalmunkat újjá építeni. Létrehozva a kölcsönös felelősség elvén működő kapcsolatrendszert, ami egy új életformát teremt.  Amely a természetes szükségletekre és a rendelkezésre álló forrásokon alapszik, és akkor olyan társadalmat építünk, melynek az alapjai stabilak és nem fognak összeomlani.

https://kabacademy.eu/hu/

Amikor arra kényszerülünk,  hogy egy hosszú ideje alkalmazott rutint megszakítsunk, és változtatnunk kell azon, ahogy élünk, ez nagyon kellemetlen helyzet számunkra. Ugyanakkor ez kényszerít minket arra, hogy elgondolkozzunk merre is akarunk tovább haladni, mit is csinálunk, és miért csináljuk azt, amit csinálunk. 

Lényegében azért van szükségünk ilyen felébresztésekre, kikényszeríttet változásokra, hogy tudatos lényekké váljunk,  ahelyett, hogy csak zombik módjára vakon botladozunk az életen keresztül.

A Covid-19 vírus az egész emberiségnek egy ilyen felébresztés adott, arra kényszerítve minket, hogy egy brutálisan őszinte tükörbe tekintsünk. Hiszen miután "a por leülepszik" vissza kell tekintsünk, és meg kell vizsgáljuk azt a rendszert amit korábban építettünk, annak érdekében, hogy újjá építsük az emberi rendszert

Ha nem végezzük el ezt a vizsgálatot, és őszintén felismerve belátjuk, hogy az előző emberi rendszer fenntarthatatlan és önpusztító volt, akkor nem leszünk képesek magunkhoz térni, és nem leszünk képesek a problémáinkat megoldani, és túlélésünk veszélybe kerül. Hiszen látnunk kell, hogy ez az előző rendszer a természet törvényei ellen működött, azon törvények ellen, melyeken az élet múlik, amik fenntartják a törékeny egyensúlyt és homeosztázist

A természet rendszere teljesen integrált, és részei teljesen egymástól függnek, melynek maga az egész emberiség is egy integrált része. Egy ilyen rendszerbe nem erőltethetünk egy olyan struktúrát,  amely a túlzott túltermelésen és túlfogyasztáson alapszik, ahol mindenki kegyetlenül verseng egymással, és túlélését kizárólagosan a mások, és a természet kárára folytatja.

Ezért mindannyiunknak, kollektíven nagyon komolyan meg kell változtatnunk a nézetünket, hiszen beléptünk az emberi fejlődés egy új szakaszában.  Amely azokon az alapelven alapszik, hogy "mindenki egyért egy mindenkiért " azaz vagy mindannyian sikeresek leszünk, vagy mindannyian elpusztulunk. Tehát egy nagyon komoly választás előtt állunk és el kell döntenünk, hogy melyik irányba haladunk tovább.

https://kabacademy.eu/hu/

Rövid szünet egy látszólag szükségszerű világégés előtt

Én azt hiszem, nagyon remélem, hogy ez épp ellenkezőleg lesz, és ez a vírusfertőzés megadta nekünk a lehetőséget, hogy egy majdnem teljesen bizonyos háborút előzzünk meg.

Ez a fertőzés - mely példa nélküli a mi generációnkban egyenlő módon befolyásolva az egész világot - megfagyasztott mindent egy pár hónapig, úgy mint amikor egy mozit megállítunk, azzal az eséllyel, hogy átnézzük, átírjuk, megváltoztassuk a forgatókönyvet, hogy megváltoztassuk a mozi végét.

Mielőtt a koronavírus megjelent volna a jelenlegi globális szociál társadalmi gazdasági rendszer állandó válságban volt, egy állandó olyan érzettel, hogy bármikor összeomolhat. Európa elkezdett szétesni, a növekvő geopolitikai konfliktusok, proxy háborúk akár globális háborúkkal fenyegettek, növekedtek - a korábbi hidegháború helyett - az állandó provokációk, kölcsönös fenyegetésekkel, vádolásokkal, kereskedelmi és olaj ár háborúkkal. A munkanélküliség állandóan növekedik, és a társadalmak elkezdtek szétesni, darabokra hullani a növekvő egyelőtlenség, rasszizmus miatt.

Az a helyzet, ahol a vírusfertőzés előtt voltunk nagyon hasonlított a második világháború előtti állapothoz, de most egy globális mértékben. A negatív nacionalizmus, politikai szélsőségesség növekszik mindenhol, az embereknek elege lett a jelenlegi politikusokból, kormányokból és ez a frusztráció napról-napra, választásról választásra növekedett.

A történelmi megoldás az ilyen helyzetre mindig háború volt.

Gondolkodási idő

Viszont mi most hirtelen egy szünetben találjuk magunkat, megkapva a lehetőséget ebben a különleges vákuumban, hogy magunkra és a világra kívülről tekintsünk.

Átnézhetjük eddigi történelmi tapasztalatunkat, megvizsgáljhatjuk az eredetét, a legfontosabb okát a visszatérő negatív történelmi ördögi köröknek: mely nem más mint a saját önző gyűlölködő kapzsi természetünk, mely afelé hajt minket, hogy olyan ideológiákat, rendszereket építsünk, melyek egymás kizsákmányolásán, túlzott természetellenes túlfogyasztáson alapulnak, mely egy kegyetlen versengésre épül, ahol egymás kárára profitálunk, vagyunk sikeresek és élünk túl.

A vírusfertőzés és ez arra történő ösztönszerű, egyéni, nemzeti reakciók "megoldások" önmaguk bebizonyították ezt a pontot.

Ki tudjuk-e használni a lehetőséget a változásra?!

Tehát most egy olyan szabad választás előtt állunk, mely soha nem létezett korábban a történelemben.

Mit választunk, egyszerűen csak újrainditjuk a mozit ahol az megállt, szükségszerűen folytatva a történetet a katasztrófa mozi utolsó kockája felé, ahol szükségszerűen elpusztitjuk egymást?

Vagy elkezdjük megtanulni elfogadni a történelmi tapasztalatokból és az aktuális jelenlegi élő tapasztalatból, hogy mi a valódi probléma (saját természetünk), és elkezdjük megváltoztatni irányunkat azáltal, hogy megértjük, hogy egy globálisan integrált, hogy egymástól függő világban élünk, egy olyan természetes rendszerben ahol az élet és a fejlődés az természetes szükségletekre és elérhető forrásokra alapul.
És ennek eredményeképpen elkezdjük megváltoztatni magunkat, kölcsönös viszonyainkat, attitűdünket ennek megfelelően.

A labda a mi térfelünkön van és az óra ketyeg.

Ösztönös Nemzettudat

Válsághelyzetek, mint a mostani globális vírusfertőzés, képesek az embereket saját kicsiny családi, nemzeti köreik fölé emelni, az emberek szemeit egy szélesebb perspektíva felé megnyitva. Ez nem feltétlenül mond ellent annak, hogy valaki továbbra is a saját nemzetére gondoljon és egy egészséges nemzeti öntudatot érezzen.

Bár a világmédián keresztül a patriotizmus, nemzeti öntudat, most elsősorban Amerikából sugárzik, ez nem egy amerikai tulajdonság. Ez az érzés minden nemzetben megtalálható, minden emberben benne van a vonzódás saját magához, saját individualitáshoz és nemzetiségéhez.

Gyakorlatilag minden egyes egyén és nemzet a covid-19 vírusfertőzésre egy egyéni, sajátos módon reagált, sokszor teljesen ellentmondva másoknak egy mindenfajta koordináció nélküli módon. És se nemzetiség, se kultúra, se vallás vagy társadalmi rendszer nem jelentett közönbséget ebben, egyik sem volt képes jobb vagy rosszabb eredményt garantálni.

A globális világ és a nacionalizmus látszólagos paradoxonja

Legtöbbször mi a nacionalizmus, individualizmus negatív következményeit látjuk, hiszen a történelem során főleg ezekre emlékezünk, amikor a negatív nacionalizmus, individualizmus pusztulást, háborúkat okozott. És a mostani válság megint megmutatta, hogy egy globálisan integrált, teljesen egymástól függő világban mi felelősek vagyunk egymásért határokon, nemzetiségek, kultúrán túl, mindazon túl, mely egyébként meghatároz minket.

Hogyha nem tanuljuk meg, hogy hogyan építsünk példa nélküli, valóban pozitív, fenntartható, globális, kölcsönösen felelős és kölcsönösen kiegészítő kapcsolatokat, kommunikációt, akkor soha nem leszünk képesek megoldani egyre gyarapodó globális problémáinkat, és nem leszünk képesek biztosítani kollektív emberi túlélésünket.

Másrészről egyéni és nemzeti öntudatunk része annak, hogy kik is vagyunk. Azt nem lehet se elnyomni, se eltörölni, hiszen hasonló kisérletek csak még erősebb reflex reakciókat, vissza lökést okoznak, ahogy azt már a történelem bebizonyította számtalan alkalommal.

A dinamikus, fenntartható Emberi mozaik épitése

Tehát meg kell tanuljuk egy különleges, célirányos és gyakorlati oktatási módszer segítségével, hogyan tartsuk meg, akár erősítsük is egyéni nemzeti öntudatunkat, hogyan érezzük és ünnepeljük különlegességünket, miközben pozitív hasznos, kölcsönösen hozzájáruló, mozaik-darabbá válunk a globális emberi rendszerben. Akkor ez a globális rendszer képes lesz hasznosítani a mi sokoldalúságunket, sokszínűségünket, ahol a versengés majd nem arról szól, hogyan győzzünk le másokat, hogyan legyünk sikeresek, hogyan éljünk túl mások kárára, hanem hogy hogyan növeljük, javítsuk az egész rendszer jólétét, pozitív fejlődését.

Legfontosabb az, hogy először is megtanuljuk, hogy ezt nem valami politikai ideológia,, filozófia, vagy vallásos, misztikus gondolkodás szükségleltetik. Azt, hogy meg kell tanuljuk, hogyan éljünk együtt, hogyan éljük túl együtt, azt a természet vas törvényei követelik tőlünk, hiszen ezek a törvények tartják fent az egyensúlyt és homeoztázist, a természet teljesen intregrált, egymástól függő rendszerében, melynek mi is részei vagyunk.

Félelemre épülő élet

Néhányan azt mondják, úgy érzik, hogy túlreagáltuk a koronavírus fertőzést, félelemből cselekedve, túlzott megszorító intézkedéseket hozva.

Az igazság az, hogy mi alapvetően, állandóan félelemből cselekszünk. Gyakorlatilag az egész emberi rendszerünk a félelemre épül.

Túlreakció?

Sokan azt mondják, hogy a kormányok túlreagálták a vírus járványt, különböző megszorító intézkedéseikel szükségtelen kárt okozva a gazdaságnak, későbbi nehéz helyzetet, bevételvesztést és munkanélküliséget okozva az embereknek, és hogy mindezt meg lehetett volna előzni másfajta intézkedésekkel.

Elmondom, hogy mi a problémám ezzel.

Ezek a vélemények azt feltételezik, hogy a vírus járvány nélkül minden rendben volt, és amikor a politikusok úgy döntöttek, hogy teljes megszorításokat, kijárási tilalmat rendelnek el, ezáltal egy tökéletesen működő gazdasági-társadalmi rendszert hoztak nehéz helyzetbe, amely korábban mindenkinek megfelelő megélhetés nyújtott.

De mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz.

Haldokló Rendszer

A jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer egy természetellenes túlfogyasztáson, megállás nélküli vásárláson, és egy művileg generált szükségen alapul, mely az embereket arra kényszeríti, hogy olyan dolgokat hozzanak létre és vásároljanak amire nincs szükségük amelyet valójában nem is engedhetnek meg maguknak.
Ez a rendszer már állandó válságban volt, mondhatjuk úgy is, hogy lélegeztető készüléken volt a vírus járvány előtt.

Már korábban is egy globális katasztrófa fele haladtunk, egy sokkal nagyobb válság felé mint a 2008 as financiális válság. A munkanélküliség különösen fiatalok körében állandóan növekedett, különböző feszült geopolitikai konfliktusok globális háborúkkal fenyegettek, állandó kereskedelmi háború, olajár háború zajlott, és a társadalmak kezdtek ketté törni az egyre növekvő egyenlőtlenség miatt, miközben az antibiotikum túlhasználása miatt egyre védtelenebbé váltunk bakteriális fertőzésekkel szemben.

Az emberek nem éltek jól még akkor sem, hogyha jelenlegi művi mértékeink szerint nem volt mindenki szegény, de eközben depresszió, különböző kábítószerek és az alkohol használat, magány és a család szétesése voltak a valódi "járványok, csapások" melyek az egész világot sújtották.
És mindeközben egyre inkább elpusztítottuk a természetes környezetet mely most hogy az emberiség káros tevékenysége megállt, elképesztő képességét mutat arra, hogy magához térjen és ismét kiegyensúlyozza magát napról napra.

Valójában a járvány azt mutatja meg, hogy amit mi elveszítünk a járvány utáni válságon keresztül, az csak a felesleg, az a szemét amit eddig termeltünk, vásároltunk amelyre nincs szükségünk egy jó egészséges modern élethez.

Megfelelő oktatás az átmeneti időszakra

Lesz hatalmas munkanélküliség akár több milliárd embernek is? Igen valószínű.
Nehéz helyzetbe kerülünk majd, nehéz lesz az élet? Igen valószínű.
De a vírus az egyszerűen csak előre hozta azt, ami így is úgy is megtörtént volna.

A kérdés az, hogy hogyan birkózunk majd meg a több milliárdnyi munkanélkülivel akik mindennapos problémák elé néznek majd.

Nem mehetünk vissza ugyanahoz a rendszerhez ahol eddig voltunk, mert az nem volt fenntartható és egy kétségtelen önpusztításhoz vezetett. Egy teljesen új rendszert kell építenünk amely jobban gondoskodik az emberekről megfelelő célirányos és gyakorlati oktatáson keresztül.

Egy ilyen különleges oktatás képes lesz minket felkészíteni arra, hogy egy új társadalmat építsünk, melynek jobb alapjai, értékei, céljai vannak, mely kölcsönös felelősségen és kölcsönösen egymást kiegészítő kooperáción működik, az eddigi kegyetlen, egymást kizáró versengés helyett ahol egymás kárára próbáltunk túlélni.

Új rendszer a Természet törvényei alapján

Egy olyan rendszert kell építenünk amely modern, természetes, emberi szükségletekre és elérhető forrásokra épül.

És ez a legfontosabb pont, hogy az emberekről kell gondoskodni, nem pedig a piacokról, bankokról, üzleti érdekekről, választási kampányokról, mindazokról a dolgokról ami egyelőre a politikusokat érdekli, motiválja meg azokat akik nekik a fizetést adják.

Én nem vagyok se liberális, se kommunista. Nem vagyok vallásos és nem hiszek misztikumban.

Én realista vagyok. Pontosabban a természet empirikus tudósa.

A természet rendszere megváltoztatlan, vas törvényeken alapul, melyeket mi nem törhetünk meg folyamatosan csak abból meggondolásból, hogy úgy érezzük, a rendszer fölött, azon kívül létezünk, az tehetünk amit csak akarunk, és addig zsákmányulhatjuk ki a rendszert ameddig az utolsó cseppet is ki nem facsartuk abból anélkül, hogy ezért fizetnünk kellene.

Vagy megtanuljuk hogyan kövessük a természet azon törvényeit melyek fenntartják az egyensúlyt és a homeosztázist, mely törvények ránk is vonatkoznak - hiszen mi is ebben a zárt integrált egymástól függő rendszerben élünk - vagy folytatjuk tovább menetelésünket a szakadék széle felè ,vírussal vagy vírus nélkül.

És akkor egyre nehezebb és több szenvedést okozó globális katasztrófák várnak ránk.

Az egész világ a Koronavirus fertőzéssel harcol. És bár a fertőzés még tart egyre több ország próbálja a karantént feloldani, hogy visszatérhessünk a "normális" élethez.

De vajon valóban "normális" volt-e az élet a Covid-19 fertőzés előtt? Milyen módon kezdhető az élet újra oly módon hogy az pozitiv eredményekhez vezessen?

Ezt próbáljuk megvizsgálni ezen blog oldalain keresztül. Kérjük csatlakozzanak ehhez a közös vizsgálathoz!