Kérdés az internetről: 

Mivel a válság  példátlan munkanélküliséget okoz az interneten a következő  vélemény található  az UBI (Univerzális Garantált Jövedelem) bevezetéséről:

"Tehát lényegében csak pár ember fog dolgozik és a többiek rajtuk csüngve fognak élni." Vajon miért gondolom úgy nem fog ez működni? 

Válasz: 

Igaza van, természetesen ez nem fog működik. 

Egy társadalom csak akkor működik, ha mindenki hozzájárul az egész társadalom jólétéhez, az optimális fejlődéshez és ezért mindenki megkapja a megfelelő bért, jutalmát, feltételeinek és képességeinek megfelelően, annak arányában amekkora mértékben hozzájárul a társadalomhoz.

De az ilyen társadalom építése, egy fokozatos folyamat, mely egy teljesen új nevelési, oktatási rendszert követel.

Teljesen új értékeket, alapokat követel a társadalom számára, amelyet a médiának, és szórakoztatóiparnak pozitívan kell megerősítenie. 

Tehát valahonnan el kell kezdenünk.

És mivel hamarosan több milliárd ember lesz munkanélküli annak eredményeképpen, hogy az egyre növekvő válság mindent eltöröl, ami szükségtelen a normális, egészséges, és  természetes emberi élethez. Az embereknek először is szüksége lesz valamire, amivel biztosíthatják a napi alapszükségleteiket. 

Ez az ahol az UBI - azaz Univerzális Garantált Jövedelem szerepet kap. Bár az eredeti definíciója alapján ez egy garantált, feltétel nélküli alapjövedelmet jelent. Azonban mégis be kell vezetni, hogy  feltételhez legyen kötve. Tehát, azok, akik  megkapják ezt a jövedelmet, csak azzal a feltétellel juthatnak hozzá, akik csatlakoznak egy olyan, forradalmian új, oktatási rendszerhez, mely segít minket abban, hogy megértsük mit is jelent az, hogy egy globálisan integrált, egymástól függő társadalomban élünk, a természet törvényei alapján. 

Amikor majd, miközben egy kisebbség végzi az aktuális fizikai munkát annak érdekében, hogy az emberek szükségleteit előállítja, addig a többieknek keményen kell dolgozni  azon, hogy építse, fenntartsa az abszolút szükséges, pozitív, és kölcsönösen felelős, egymást kiegészítő emberi kapcsolatokat.

És bár ez “semminek” tűnik, valójában ez a legnehezebb munka. Hiszen, önkiszolgáló, önigazoló, másokat kizsákmányoló természetünk nem fog tűnni, még akkor sem, amikor megértjük, hogy a problémák megoldása érdekében, és a globális, integrált világban való kollektív túléléshez, együtt kell működnünk.  Megértjük majd, hogy társadalom érdekében kell végezzük a számításainkat, az eredendően velünk született, önző, individualista számítások felett. Ez az önző természetünk még ekkor sem fog tűnni, hanem még erősebbre növekszik, megpróbálva mindenkit és mindent a saját érdekében kizsákmányolni.

Tehát az emberi kapcsolatok építése és fenntartása a lehető legnehezebb emberi munka, hiszen mindezt az ösztönös reakcióink és kísértéseink felett kell elvégeznünk, mindezen tulajdonságainak ellenében. Tehát, mindenki magát próbálja majd korrigálni úgy, hogy közben másoknak segítséget nyújt.

Ennél fogva mindenki bőven megérdemli majd mindazt, amit a társadalomtól fog kapni ezért a munkáért.