Azt hiszem, hogy a korunk „Zeitgeist“ jellemzője a teljes tagadás, mely különösen nyilvánvalóvá vált most, a járvány és a karantén során. Teljesen tagadjuk, hogy egy fenntarthatatlan, túlfogyasztó rendszerben élünk, ami önpusztitás felé sodor minket.
Elképesztő, hogy mennyire rabjai lettünk lettünk ennek a felfújt, mesterséges és valójában embertelen életnek, amivel az utóbbi évtizedekben etetnek minket.
Imádjuk a virtuális gazdagságot, istenítjük a celebeket, az úgynevezett “társadalmunkat befolyásolókat”, akikben gyakorlatilag semmi valódi érték nincs. Teljesen rá vagyunk csatolva egy olcsó, értelmetlen szórakoztatóiparra, amely a legalantasabb ösztöneinket szolgálja, miközben olyan dolgokat halmozunk, amikre semmi szükségünk nincs, és amiket igazából nem engedhetünk meg magunknak.
Az Emberiség nagy része depressziós, üres, és elvesztette a reményét a jövővel kapcsolatban. A “megoldásunk” erre az, hogy bbecsukjuk a szemünket, elmezsibbasztó szerekkel tömjük, kábitjuk magunkat, közben röhögünk magunkon, amikor olyan TV-sorozatokat nézünk ami “Fekete Tükör”, közben kapunk egy vírust, mely esélyt adna arra, hogy megváltozzunk, ám mi ehelyett visszazuhanunk a nihilbe, visszacsatoljuk magunkat ugyanabba a ”Mátrixba”.
Szerencsére úgy tűnik, hogy létezik egy egyre növekvő egészséges kisebbség, mely megtagadja, hogy visszacsatolja magát ebbe a “Mátrixba”, és egy alternatív fejlődést akar felfedezni az Emberiség számára, mely egy “mentőcsónakot” nyújthat, miközben nagy és büszke Titanicunk egyre gyorsabban süllyed a jéghegyek között.
A Természet integrált rendszere mely “vas törvényeivel” fenntartja az egyensúlyt és a homeosztázist nem fogja megengedni, hogy visszatérjünk a vírus előtti életünkhöz (különösen, hogy ez az élet már így is megállás nélküli válságban volt). Nem leszünk képesek megoldani a problémáinkat és túlélni, hacsak meg nem tanuljuk, hogyan kell alkalmazkodni a Természet integrációs törvényeihez, egy olyan életstílushoz, ami a természetes szükségletek és rendelkezésre álló források optimális paraméterein belül marad.
Szóval ennek a kis növekvő kisebbségnek hatalmas felelősség van a vállán, hogy megtanulja ezeket a természeti törvényeket, alkalmazkodjanak hozzájuk és utána maguk után húzzák a válságtól szenvedő, kétségbeesett, tehetetlen Emberiséget.